2010 augusztus 24. | Szerző: condoleeza |

 Kedves Papa!

 Azért írok épp most Neked, mert a napokban volt 20 éve, hogy a Mama utánad ment. Így legalább könnyebben el vagytok gondolom, hiszen egy életet töltőtettek együtt. Megbolondult a világ Papa. Nem találom benne a helyemet. Nem értem a világot. Vannak irtózatosan gazdag emberek- elképzelni sem tudod és vannak borzasztó szegény emberek- ezt el tudod képzelni. Kirakják őket az utcára, gyerekestől, mindenestől. A Bank nem enged. Ami jár az jár. Neki. A kisembereknek meg esetleg a pofája. Mennek az utcán az emberek a fülükből zsinór lóg ki és magukban beszélnek. Biztos nagyon fontos dologról lehet szó. Emlékszel? Gödön a Duna parton volt egy darab fülke és kiszolgálta az egész falut. Ja, és munkanélküliség van. Nagyon nagy. Egyik napról a másikra elveszíted a munkádat. Azt csinál Veled a munkáltató amit akar. Nekem például most csökkent a fizetésem.  Nem Papa, nem nőtt – csökkent.

Emlékszel mennyit sétáltunk a határban? Nincs határ és nincs gödi erdő. Golf pálya van. Mi az a golf Papa? Hát a gazdag emberek sportja. Nem mehetek arra, mert magánterület. Hiába mondanám, hogy a Te unokád vagyok nem érdekli őket. Nem ismernek minket és a falut sem. Olyan gyütt-mentek, tudod… Viszont van biztonsági őr és az gyorsan kidobna. Mindenhol van. Még a bugyi boltban is. Áll a málé nagy pasas én meg válogatok a bugyik között. Röhögnöm kell.

Ha például ma sérvet kapnék félév múlva tudnának csak megműteni. Addig meg kínlódnék minden tüsszentésnél. Akit ma látsz a tévében beszélni, holnap kiderül, hogy lopott, csalt, hazudott. Már több politikus van börtönben mint pitiáner zsebtolvaj. Tojok a világra. Ti hiányoztok Nagyon és legjobban az Apu. De ha igaz amit a jó emberek mondanak ti vártátok Őt odaát. Akkor meg nem lehet nagy baj.Meglátogatlak majd hamarosan.Viszek Nektek virágot és elmesélem Neked a kedvenc viccünket.

Szerbusz Papa, pihenj tovább. Szeretlek. “Sasmadár.”

Milyen jó, hogy nem láthatod az életemet. Bele szakadna a szíved.