Hétfő van. Olyan hosszú a hét.Olyan rosszul aludtam.
Szerdától lehűlés.De az már a hét közepe. Két napig én voltam a világ közepe.
Egy embernek úgy tűnik biztos. Voltam egy csodás arborétumban, egy gyönyörű
dunaparti sétányon, szerencsére nem Pesten. Ebéd közben a lábam előtt elterülő
Balatonban gyönyörködhetem Tihanynál. Nagyon jó volt és nagyon rövid. Annyit
beszélt nekem, hogy ennyiből egy felolvasó estet is tarthatott volna szegénykém.
Én csak hallgattam. Mert ezeket idáig nekem nem mondták. Senki. Nem tudtam. 43
éves nő vagyok van egy majdnem felnőtt lányom és amiket tőle hallottam az nekem
mind új volt. Pedig nem másról beszéltünk mint férfi-nő kapcsolatról. Kezd
kivilágosodni, hogy amit én eddig gondoltam erről az igen csak sántít. A saját
magamról alkotott kép is sántít. Ahogy Őt látom az is sántít. Kifacsarodott
képem van egy párkapcsolatról arról, ahogy működik. Eddig is sejtettem talán de
igazából nem tudtam megfogalmazni. Neki sikerült. Velem megértetni is. Dehogy
tudok-e változni azt nem tudom. Nem tudom nem késői-e a megvilágosodás. Nem
tudom lesz-e türelme kivárni vagy elviselni. Hiszen annyi nő van. Akikkel
kevesebb gondja, könnyebb dolga lehetne. Hallom, hogy erre mit mondana de az én
fejemben akkor is ott vannak ezek a kérdések. Nem akarom, hogy ne legyen
mellettem. Tudom, hogy bármikor felhívhatnám pl.: ez is különleges, a pasik
75%-a nem érhető el a nap nagy részében vagy nem veszik jó néven a hívást. Na
nem azért mert agysebészek és életet mentenek. Nem. Egyszerűen életük ezen
részébe nem férsz bele. Nála ez is másképp van. Pedig Ő is dolgozik. Elfoglalt.
De ha hívnám meg tudná oldani, hogy mondjon pár kedves szót és azért mert meg
akarja oldani. Ennyi. Ez csak egy különbség az eddig felfedezett 100-ból ami
számomra különlegessé teszi Őt.
Sokat letudsz vonni abból is, hogy a másik ember, hogyan bánik a körülötte
élőkkel, lévőkkel. Biztos lehetsz benne, hogyha bunkó az eladóval előbb-utóbb
te is sorra kerülsz.
Közúti ellenőrzés volt. Megállítottak. Kicsit gyorsabban ment és lejárt az
orvosi. Nincs helyszíni bírság, feljelentés. Régen erre azt mondták, hogy úgy
viselkedett mint egy úriember. Pont úgy. Nem kezdett el okoskodni a rendőrrel.
Nem kérte ki magának azt, hogy felelősségre vonják mivel tudta, hogy hibázott.
Nem keresett kibúvott. Nem szavalta el a KRESZ ide vágó szabályát persze az Ő
értelmezésében. Nem emelte fel a hangját. Ültünk a kocsiban vártuk, hogy
végezzen a rendőr a papírmunkával és milyen érdekes! Amikor visszajött azt
mondta mégsem jelent fel. Helyszíni bírság. Egy igen szerény összegű csekket
nyújtott át és megkérte, hogy mielőbb intézze el az orvosit. Ennyi. Ez is
elmond valamit egy emberről. Meg az is, ha szánt szándékkal vét a szabályok
ellen és amikor felelősségre vonják még ő pofázik és mindenki menjen az
anyjába. Nem viselkedik állat módjára az utakon. Nem harcmezőnek tekinti. Egy
igencsak jó autóban ülve ha úgy adódik sértődés nélkül lehúzódik egy Wellorex
elől is. Nem ordít át minden autóba ha meglátja, hogy nő vezeti azért, hogy
közölje véleményét a nők tehetségéről. Nekem ez is sokat elárul. Meg az is,
hogy azt mondta vezethetem az autót